Életjelentés
-
Miért tűntem el?
Most több mint egy hete nem tettem fel kérdést. Bocsi. Ma bepótolom. Múlt hétfőn, (jún. 15.) egy elég izgalmas napot tudhattam magam mögé. Azon a napon volt a ballagásom, ami alapjáraton érdekes volt, mert félig online volt, de közben itt ültünk csak mi, a végzősök a suliban. De ez nekem nem volt elég különleges…… Reggel, indulás előtt, felkeléskor alámfordult a jobb lábam és emiatt felkelni se tudtam az ágyból. Nagyon szerettem volna részt venni a ballagáson, ezért bevettem fájdalomcsillapítót és elindultunk. Közben nem fájt annyira, de utána megint elkezdett. Elmentünk a Bethesda kórházba megnézetni, ahol meg is röntgenezték, de nem láttak semmit. Megállapították, hogy megzúzódott és haza is engedtek. Most…
-
Unalom… a köbön
Karantén. Unalom. Ez a két szó eléggé összefügg. Az iskolai feladatok elfogynak, az egész youtubeot végignéztem már. Komolyan, mikor lesz ennek vége?? Az emberek kezdenek komolyan megőrülni otthon. Eddig az volt a rossz, hogy iskolai feladatok vannak, most meg az, hogy nincsenek. Azért van jó oldala ennek az otthonlétnek. Sokkal közelebb kerültem a testvéremhez és elolvastam(!) egy könyvet, ami tökre tetszett! Programozgatok magamtól, utánanézek dolgoknak az interneten. Szerkesztek egy weboltalt! 🙂 Szerintem senki sem gondolta volna, hogy egy ilyet megél. Ezek mindig váratlan események, kiből a jót, kiből a rosszat hozza ki. De ez talán így van rendjén. Vigyázzatok magatokra!